Az öcsémet otthon keresztelte meg a pap, az újonnan épült szép nagy házban. Sőt, én is odahaza lettem megkeresztelve, ( talán éppen ezekben a napokban 39 évvel ezelőtt) de akkor még nagyanyáméknál laktunk, így az kevésbé látványos esemény volt…. No meg arra nem is emlékszem olyan jól, mint az öcsém keresztelőjére. Azon, hogy a pap házhoz jött, nincs is mit csodálkoznom, hiszem a Jupiter bolygó van éppen a IV. házamban. …Kérlek be ne zárd az oldalt kedves olvasóm, mert mindjárt elmagyarázom mit is jelent ez, és ígérem, hogy azonnal (röhejesen) világos lesz az, ami most esetleg még kínaiul hangzik…
Szóval a Jupiter áll a IV. házamban. Látod, már csak ezért is jó az asztrológia! Azonnal lesz 12 házad , amit sohasem fognak elárverezni a fejed fölül, és garantáltan nem terheli svájci frank alapú hitel sem. Az a 12 ház mindig a tiéd marad, akkor is ha a valóságban ezidáig még egyetlen egy sincs….
Ez a 12 ház mindegyike más és más életterületet szimbolizál. Az asztrológiában használatos IV. ház éppen az otthont, apai házat. No, az én akkori otthonom, és apai házam, az üreges falazóblokkokból készült 2 szintes jó nagy hodály éppen az öcsém születése előtt pár hónappal készült el 1978-ban. A IV. házam fizikaiban való megvalósulása is ott volt immár.. Már csak be kellett rendezni. Emlékszel mint mondtam, hogy nekem mi van benne? Igen, nálam éppen a Jupiter bolygó költözött bele.
Az asztrológiában minden bolygónak vannak analógiái, a Jupiternek többek között a következők: kiterjedés ( szó ami szó, jó nagy lett az az apai ház), bőség, szerencse, hit, papok…stb…stb. Sorolhatnám még, de a történet szempontjából ezek a fontosak.
A IV. házamban ott áll a Jupiter így ennek megfelelően az apai házamba személyesen megjelent a pap…. és hozta a kiskancsóját is. / Az már asztrológia haladó fok, hogy nekem ez a IV. ház a Halak jegyben kezdődik, ami erősen víz jegy, és az atya éppen “vizeskedni” jött, keresztelni. /
A népes rokonság összegyűlt, az atya megérkezett, munkához látott. Első dolga volt, hogy munkára fogjon engem is… A kezembe adta a kiskancsót, hogy hozzak neki bele vizet. Annak a hátránya, hogy a római katolikus papok nem házasodhatnak, és így lövésük sincs a gyerekek életkorukból fakadó készségeikről, az azonnal megmutatkozott. Még ilyet, hogy egy 3 éves kislányra bízza ezt a nagy feladatot! Még a csapot is alig értem fel. Szófogadó, jó kislány voltam már akkor is – no meg reméltem , hogy utána nekem adja a kiskancsót– így elindultam vízért a csap felé.
A nagy felfelé gebeszkedésben még a karomra is ráfolyt a víz. Jéghideg volt. Amikor megláttam, hogy ezt a pap az öcsém fejére készül önteni, kimenekültem a szobából és az ajtó sarkából figyeltem a történéseket. Semmiképpen sem akartam, hogy az én derékig érő hajamat is leöntse a ezzel a jéghideg vízzel. Az atya dolga végeztével újra hívott, hogy most már kiönthetem a kiskancsóból a maradék vizet… Ez a pap csak ugráltat. Hát mi vagyok én ? KedvesNővér?
Eközben apám már lefőzte és egy nagy kancsóba töltötte a kávét. Mert nekem olyan apám van, hogy bárki jön vendégségbe azt garantáltan megitatja kávéval, ha kell neki, ha nem…és évtizedeken keresztül megtartotta ezt a jó szokását. Aznap meg jó sok vendég volt a házába.
Közben hallottam, ahogy anyai nagyanyám fülig érő mosollyal, alázatos kedvességgel kérdezi:
-” Tisztelendő Úr, elfogad -e egy feketét?” Pechemre elfogadta, és nagyanyám már nyomta is a kezembe a csésze meleg kávét, hogy vigyem be a pap bácsinak.
Kezdtem rosszat sejteni. Ez a fekete ruhás alak most meg majd ezt fogja az öcsém fejére önteni? Nem értem én ezeket a felnőtteket… A játék kiskancsóba hideg vizet tesznek és a kisgyerekek fejére öntik… Aztán meg a meleg kávéval akarják tenni ugyanezt, a nagyobb kancsóból…
Miközben az én keresztanyám ( aki nem volt azonos az öcsém keresztanyjával) vőlegénye odaszólt apámnak a konyhába, hogy : “Az anyós, már kávéval itatja a csuhást” , és a hasukat fogva, röhögést visszatartva rohantak ki az udvarra, én eldöntöttem magamban 3 éves fejjel, hogy addig odaviszek az atyának mindent, amíg nem a mama készítette málna szörpömet akarja az öcsém fejére önteni.
…mert a málna szörp az enyém! Abból biztos, hogy nem adok neki! Főleg így, hogy még a kiskancsóját sem adta nekem!
