KávéTündér

Röpködnek a szabad asszociációs gondolataim az új bizniszvumen szerepköröm kapcsán. És valahogy mindig a gyermekkoromnál kötök ki. Talán első vagy második osztályos lehettem amikor a tévében ment  a Sandokan filmsorozat. Apámnak a kávén kívül a tévénézés volt a mások mániája. Éppen ma 59 éves. Isten éltesse az “öreget” sokkal szebben, mint eddig. Igazából persze még… Tovább »

Gyermekként a kávé a mindennapjaim része volt. Persze nem én kávéztam napi rendszerességgel, hanem apám, de ő igen intenzíven művelte azt. Jómagam  azt sem tartom elképzelhetetlennek, hogy akkoriban kávé folyt még a véredényeiben is, nem csak az alumínium lábasban, annyi bivalyerős feketét  megivott. Ha apám kávéimádó jellemét vesszük alapul, akkor nagyon is testhezálló nekem a… Tovább »

Kávébarna szemek, sötét haj ( vagy héj), sajátos íz(lés)világ, karakteres arc(ulat), misztikus feketeség… A szívem azonnal vadul ver, fejembe szökik a vér, rogyadoznak a lábaim és tágul a pupillám…   Addig mindez rendjén is van , amíg egy helyes pasas gyakorol ilyen hatást az ember lányára, csakhogy velem a fekete kávé tette ugyanezt. Ha megittam… Tovább »

Kislányként még minden rendben volt…Kávéztam rendszeresen… Na persze csak játszásiból, ahogyan a gyerekek szoktak. Rácsodálkoztam én is a felnőttekre, és lelkesem próbáltam utánozni őket… Nagyanyám volt a leginkább követhető kávézás témában, mert ő csak kavargatós kávét ivott reggelente.  Ami a kiskanálon maradt, azt lenyalogathattam…egy ideig.. Később  aztán úgy döntött, hogy inkább beszerez nekem valami gyerekeknek… Tovább »

…sosem gondoltam volna, hogy én valaha is kávézni fogok.. azt meg végképp nem, hogy kávéval  igyekszem majd anyagi függetlenséget és egy jobb, bőséggel teli életet teremteni magamnak…   De az élet immár nyolc  éve falhoz állított és tartósan ott tartott… Hát most innen elrugaszkodva indulok útnak. Irány a kávétenger, cél az anyagi függetlenség kikötője!  ... Tovább »